Fénymérők

Tudj meg mindent a fénymérőkről és a fény méréséről

A visszavert fény mérése a legáltalánosabb gyakorlat, hiszen a fényképezőgépekbe épített fénymérő is ezt érzékeli. Ilyenkor a témáról visszaverődő fényt, egészen pontosan a fénysűrűséget mérjük. Az ilyen mérésre nem csak a fényképezőgép fénymérője képes, hanem a komolyabb kézi fénymérők is. A manapság újra reneszánszát élő analóg fotózás szerelmesei pontosan tudják, hogy nem rendelkezik mindegyik vintage fényképezőgép beépített fénymérővel és ilyenkor nagyon jó hasznát lehet venni egy kézi fénymérőnek. Visszavert fény esetén a fénymérő úgy határozza meg a fényt, hogy azt feltételezi, hogy a téma a rá eső fény 18%-át veri vissza és ehhez mutatja a helyes expozíciós értékeket. Vagyis a középszürkére méri a fényt. A fényképezőgép fénymérője vagy akár a kézi fénymérő is, azt fogja megmutatni, hogy a középszürkéhez képest a beállított expozíciós értékek mellett alá, fölé vagy a középszürkére mérten helyesen fogunk-e exponálni.

A beeső fény mérésekor nem fénysűrűséget mérünk, hiszen nem a visszavert fényt mérjük, hanem a témát megvilágító fény értékét (Lux), amit a fénymérő fényértékben vagy expozíciós értékben ad meg. Vaku fény esetében fény teljesítményről beszélhetünk, állandó fény esetében fény mennyiségről. Az alap kiindulási értékünk, amihez viszonyítjuk, hogy alá vagy fölé exponálunk, ebben az esetben is a középszürkéhez igazodik. Amiben mégis eltér a gyakorlat a visszavert fény méréséhez képest, hogy a beeső fény meghatározásakor nem a középszürke felületről visszaverődő fény jelenti az alap értéket, hanem a középszürke felületre érkező fény expozíciós értéke. Ezt a mérést nem tudjuk elvégezni a fényképezőgépbe épített fénymérővel, ehhez kézi fénymérőre lesz szükségünk.

Egy kézi fénymérő mindkét esetben nagy segítséget jelent, hogy helyesen állítsuk be az expozíciós értékeket, ami nem csak a kiégett és bebuktatott részletek elkerülése miatt fontos, de a helyes színvisszaadás elérése érdekében is.

Kézi fénymérők

A kézi fénymérőknek két fő típusa létezik, a skálázású és a digitális fénymérő. A skálázású fénymérőn egy skála található, amelyen a fény mennyiségét jelzi. A skála általában f/stopokban vagy EV (expozíciós érték) egységekben van kifejezve. A digitális fénymérő a fény mennyiségét egy számértékben adja meg. Ez a számérték szintén f/stopokban vagy EV egységekben van kifejezve. A régebbi fénymérőkben még szeléncellákat alkalmaztak, a mai modern fénymérők tápegység + ellenállás használatával vannak a segítségünkre. A fejlettebb kézi fénymérők általában funkciókban, fénymérési módokban gazdagabbak. Sőt, külön a videósok számára nélkülözhetetlen mérési módok is beépítésre kerülnek. Ezekben az eszközökben válthatunk az között, hogy folyamatos vagy villanó fényt szeretnénk mérni, továbbá lehetőségünk van arra is, hogy síkfelületekre érkező fényt mérjünk, ami nagyon fontos lehet például festmények lefotózásakor, hogy a festmény minden része azonos mennyiségű fényt kapjon. Ha az egyes részeken eltérő a fény, akkor a fotókon a festmény színei is eltérőek lehetnek. Ezekhez a mérésekhez általában a gyártók mellékelnek a kézi fénymérő dobozába egy lapos diffúzort a domború mellé vagy opcionálisan külön vásárolható meg.

Hogyan használjuk helyesen a fénymérőket?

A fénymérők használatakor fontos tisztázni, hogy visszavert vagy beeső fényt szeretnénk mérni. Visszavert fény esetén, hogy színhelyes maradjon az elkészült fotó, érdemes egy szűrkekártyát használni a fotózás során. A szűrkekártyát a megvilágított téma elé helyezzük úgy, hogy nem pontosan a fénymérő felé néz, hanem egy kicsit a fényforrás felé is. A fénymérőt a visszavert fény esetében mindig a kamerához helyezzük. Ha a fényképezőgép fénymérőjét használjuk, akkor ez nem is lehetne másképpen. Ha kézi fénymérőt használunk, akkor azt a fényképezőgépünk elé helyezzük, minél közelebb a géphez és onnan mérjük meg a fényt. Amint változik a kompozíció, érdemes újabb mérést végezni. Színhelyes akkor lesz a témánk, ha a téma expozíciós értékeit a szürkekártyára mért értékekhez a lehető legközelebb állítjuk be. Fehér témák esetén érdemes kicsit túlexponálni, hogy a fehér valóban fehér és ne szűrke legyen. Visszavert fény mérésekor a fényképezőgépünkben beállíthatjuk, hogy milyen mérési módot választunk. Ezek lehetnek teljes képmezős, amikor a teljes kép felületére mér fényt, középre súlyozott, amikor a kép középső részére mér fényt és spot. A magasabb kategóriájú fényképezőgépekben a spot fénymérést azon a részen végzi el a fénymérő, ahová az AF mezőt helyezzük.

Beeső fény mérésekor a kézi fénymérőt oda kell helyezni méréskor, ami a legfontosabb részlete lesz a fotónak. Lényegében ez a rész az, ahová fókuszálni fogunk. Egy modell esetén ez általában a modell szeme. Ha a példánknál maradunk, akkor a fénymérőt tartsuk közel a modell szeméhez. Ha használunk főfényt és derítőfényt is, akkor először külön kell megmérni az egyes fényforrások értékeit. A derítést a főfényhez képest úgy kell beállítani, hogy kialakuljon a kívánt megvilágítási kontraszt Elsőre a főfényt mérjük meg, ekkor a fénymérő a modell szeménél van és a fényforrás felé fordítjuk. Ezt követően a derítés fényét mérjük ki és állítjuk be úgy, hogy a megvilágítási kontraszt érdekében gyengébb teljesítményre legyen állítva a főfényhez képest akár 1-1.5EV-vel. A fénymérő ekkor is a modell szeménél van és a derítőfény irányába néz. Végül a két fényforrást egyszerre is megmérjük (összfény). Ekkor a fénymérő a modell szeménél van és a két fényforrás közé néz, általában a fényképezőgép irányába, kivéve a keskeny felező megvilágítási módnál, ahol egy oldalon van a főfény és a derítés is. Ekkor a két fényforrás közé néz a fénymérő.

Milyen esetekben ajánljuk a kézi fénymérő beszerzését?

Amennyiben beeső fényt szeretnénk mérni, mindenképpen szükség lesz rá. Ha a fotózásaink során a visszavert fény méréseire hagyatkozunk, akkor is érdemes egy olyan kézi fénymérőt beszerezni, ami alkalmas visszavert fény mérésére. Ezek a kézi fénymérők spot mérési móddal is rendelkeznek, amivel külön megmérhetjük a kompozícióban szereplő felületekről visszaverődő fényt, így még pontosabb beállításokat eszközölhetünk. Bár a fényképezőgép fénymérője is képes spot fénymérésre, egy professzionális kézi fénymérő általában pontosabb méréseket végez, így az eredmény még tökéletesebb lehet.